Évszakok az Egyesült Királyságban:

Tavasz

Nyár

Ősz

Rendkívüli időjárás.

Ezt itt kérem, így hívják. Nem ám Téééélnek, mint a világ kevésbé civilizált országaiban. Tükörjég a kis utcákban, meghökkenés és döbbenet az emberek arcán (elvégre csak az elmúlt évtized(ek)ben szokhattak volna hozzá), hókotró nyista, sót csak az asztalon látnak, fűrészpor, kőzúzalék, homok ismeretlen fogalmak, bár a szomszéd bácsinak van egy viharvert jégkaparója, az minden bizonnyal valami külországba szakadt rokony meglepetésajándéka lehetett. Ellenben a mi ajtónk elől is felszedte vele a jeget és hiába kínáltam egy csésze forró teával (mi mással?), csak nevetett és csinálta tovább. Kedvelem a szomszéd bácsit. Van közös ismerősünk is, a pasas a Marylebone könyvtárban, akivel hosszan csevegtünk beíratkozásom alkalmával a sváb nemzetiség kérdésein. Még azt is megnézte, tudna-e nekem angol-sváb szótárral szolgálni... (ha nagyon akarnám, tudna).

Ma is tart a szobafogság, de egy kicsit kiszöktem, muszáj volt bevásárolnom. A mai menü borsófőzelék és bundáskenyér volt, nem valami izgalmas, viszont én szeretem és gyorsan megvan. És nem pizza, lasagne vagy más förtelem készétel, amit itt az emberek magukba tömnek. Jó, természetesen elcsábultam a boltban, a salátának valók mellett egy dobozka humusz is bepottyant a kosárba, a zöldségekkel vagy forró hajába krumplival remek lesz. Ha holnap is jég lesz, amire jó esély van, az esti buli, amit terveztünk Terivel, lehet, hogy itthon lesz megtartva. Hoboról amúgy is lecsúsztunk, rettenetesen csalódott voltam, amikor kiderült, hogy a jegyek 2 hete elfogytak és nem tudunk menni.... Ha itt maradunk, csinálok guacamolet és vetetek vmi rendes piát Misivel (az én pénzemen, persze), lógok neki amúgy is a kiskütyü árával, ő meg mennyi energiát feccolt bele, hogy megtalálja a nekem megfelelőt elfogadható áron. Végül 8 fontért vette meg nekem, katalógusban a legóccsóbb is 17 font volt..

Menjen mindenki fakutyázni meg hógolyózni helyettem, légyszi, gyűlölöm, hogy én nem mehetek, legalább más érezze jól magát, okés? :) Én meg Mozart zongoraversenyeit hallgatom itt bent.

Apropó hajába krumpli. Otthon ezt legfeljebb masszív hasmenés alkalmával ettem, de itt nemzeti étel. Csodadolgokat lehet 3-4 fontért kapni mindenféle büfékben napközben, levesek, halak, ezernyi más. A britek inkább majd' 3 fontot kiadnak két nagy gülü hajába krumpliért némi cheddar sajttal meg baconnel a tetején. És boldogok. Szeretik.

Tiszteletem ezennel valamennyi krumplicseknek...:)))