van képem

 2010.01.05. 16:19

Nos, most olyat próbálok, amit eddig nem.... képet beilleszteni. Csak hogy láthassa a nagyérdemű, kikkel osztom meg a házat. :)

Ő Misi

Murphy update

 2010.01.05. 12:28

Hát megvan a válasz a kérdésre. Na jó, az egyikre, nehogy elkényelmesedjen már a gyalogpógár.... Szóval az úgy van kérem szépen, hogy a bankon belül forintszámláról devizaszámlára történt az utálás, ami 3 (!!) egész napot igényel. Isten tudja (meg talán a bank), hogy miért...

A meghatalmazás sorsáról egyelőre nem tudok többet, de amint látom Péter barátom kommentjét az előző bejegyzéshez, hát, az élet sose eccerű. :) és mindig vannak okosabbak!

A tegnapi napon is tanultam valami fontosat. Nem az a lényeg, ami történt, hanem aminek eladod. Három brit (2  angol, 1 ír megoszlásban) is megkérdezte, mi lelte a lábamat. Én ostoba, meg elmondtam. Erre mindhárom (!) azzal sajnálkozott vissza, hogy de kár, hogy otthon történt, milyen menő lenne, ha a koripályán töröm a lábam! Ezek betegek. Nyilván sokkal jobban érezném magam, kevésbé fájna, vagy esetleg gyorsabban gyógyulna.

Nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés....

Bank.

Szorakoz. Velem, es ez kicsit sem tetszik. Egyelore nincs balhe, de meg lehet.

Eloszor is, apukam nagyon rendesen felajanlja, hogy a szemelyes intezest igenylo dolgaimat helyettem elvegzi a bankban, ehhez - es kifejezetten ehhez - kertem allando megbizasi nyomtatvanyt Banktol. Megkaptam, kitoltottuk, apu leadta, zsir. Most - utolag!!! - kitalaljak, hogy az egyszeri meghatalmazas volt. A losz..t! Mar ettol keket - zoldet - lilat latok. Kedves emailt irtam, mert nem akarom, hogy apuval kocsogoskodjenek, meg aztan ot se kell felteni. :)

Aztan. Meg tavaly, 31-en atvezettem egy osszeget bankon belol egyik szamlarol a masikra, interneten. Ma vennem fel a penzt, automata meg elkuld melegebb eghajlatra. Rongyolok a nethez, nezem, mi a rak van es lam, osszeg NINCS atvezetve, csak a megbizas van beallitva a szamlatortenetbe! Mi van?????

Oke, szilveszter meg minden, de ez bankon belul tortent, konyorgom!!

Grrrrrrrrrrrrrrrrr!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Meg egy ilyen es balhe lesz. (Totya mondta....)

szilveszter és újév

 2010.01.04. 11:39

 Az óév utolsó napját leginkább semmittevéssel töltöttem, majd estefelé, amikor nagyjából még mindenki otthon volt, elkezdtük ünnepelni az év végét. Pálinkával, remek, bár tagadhatatlanul füstös skót whiskyvel és a magam részérõl némi ciderrel. 8kor találkoztam Terivel a Trafalgar téren, hosszas kószálás után (óriási tömeg mindenfelé) beültünk egy kis olasz étterembe. Tanultunk azóta a dologból, oda még egyszer nem megyünk. J nem volt jó, de sebaj. Újabb kóválygás, majd éjfél elõtt a Buckingham – palota elõtt vártuk be a tûzijátékot. Voltak elegen, de nem volt tömeg, a Parlamenthez ugye nem mentünk, idõvel nekem is leesett, hogy óva intettek tõle, nem biztattak… J Nem voltam „partyképes” állapotban, így csizmástul nem vállalkozom ilyen mutatványra – egyelõre, ezért a bulizás kimaradt. Szépen hazametróztam, fél2re már oda is értem.

 

Reggel 8kor (hosszas lustálkodás után J) végül csak összeszedtem magam, lekocogtam a nappali – konyhába. Sehol egy lélek, mindenki aludt. A mosogatás oda vezetett, hogy végül az egész konyhát kitakarítottam, és közben úgy döntöttem: ez lesz az én eszközöm az Egérrel szemben (egérfogó is lesz, nem fogok ezért macskát bérelni). Ami pedig az Egeret illeti: ha háború, legyen háború! J Ezennel izenem a hadat!

 

Épp jókor értem a takarítás végére, kezdõdött – volna – az újévi koncert. De a tévében nem volt adás, mintha a szolgáltató kikapcsolta volna a házat a rendszerbõl? Zoli felébredt, elkommunizáltam a gépét, majd némi kínlódás és Zoli segítsége eredményeképpen mégis meg tudtam nézni a koncert második felét az interneten - Köszönet érte! Közben Szeló (Misi szobatársa, az új török fiú. Amúgy Szelahattin a keresztneve, de azt kérte, inkább hívjuk Szelónak.) hozott nekem sütit J. Nem vagyok baklava – rajongó, nekem túl édes, de most nagyon jólesett a csupa méz, dió és pisztácia réteslapok közé töltve.

 

Délután a városban megtekintettük (Terivel) az újévi felvonulás töredékét (k… hidegben), jópofa volt. Nem a számtalan mazsorettcsoport, mert a tizenötödik után már kevéssé lelkesedik a gyalogpolgár a mínuszban szoborrá dermedve, hanem a spontán ángilusok (ilyen is van, én is megdöbbentem). Beöltöztek ennek – annak. Két pali pl idõs nénikének öltözött és egymásra pakolt görgõs bevásárlótáskáknak álcázott motoros istentuggyamin ülve száguldozott fel-alá, és bordó mûbõr retiküljeikkel csépelték a jónép befelé nyújtogatott mancsait.. vagy pl a négy szellemirtó teljes jelmezben, full felszerelt emblémás autóval és egynehány szellemmel érkezett…

 

Mire hazaértem, farkaséhes voltam, jólesett a meleg étel (sk készült, be kell lássam, jól fõzökJ) és vacsi után a tartalékba elvermelt másik baklava… hmmm… a végén még egy jó tea angolosan, tejjel (cukor nélkül)… Pazar.

 

Az újév második napja kellemesen telt, délelõtt fõzõcske, délután Somerset House képtárának megtekintése, majd a HMV cd-bolt meglátogatása… egy duuuuuurva nagy a Pickadillyn.

 

Teri meg van zuhanva, nem is kissé, nagyon megértem. A mai nap pikantériája az volt, hogy mindketten azzal a feltett szándékkal érkeztünk, hogy a másik (magány-életi természetû) sirámait fogjuk hallgatni, a magunkéról meg nem beszélünk. Ezt többé – kevésbé sikerült is tartani, aminek az lett az eredménye, hogy pasikról nem is igen esett szó, inkább foglalkoztunk mindenféle mûvészetekkel, ez már nagyon kellett egyébként is (mióta lábat törtem, nem jártam múzeumban!).

 

Rubens képei anno nagyon tetszettek, de ezt a zsenge tinédzserkor számlájára írom, akkortájt láttam elõször képtárat és csak a számat tátottam, hogy fúú…. mekkora nevek, meg minden (a Zwingerben, Drezdában történt és életre szóló élményt jelentett, jelent ma is. Dürer és Van Dyck jött be igazán mind közül akkor és ott.). Aztán jött a gimnázium és az impresszionisták. Manet és Monet képei sosem tetszettek, ahogy Van Gogh és Gaugain sem, csak Renoir érintett meg igazán, az õ képei közül is csak egyik – másik. Ma már Seurat és Pisarro képeire szavaznék. Igaz, egyik sem festett annyi ködöt meg füstöt, mind Turner, de azért szeressük õket…. J

 

P.S. pálinkás uraság leszerepelt, a vele kapcsolatos átmeneti elmezavart a lábtörés okozta érzelmi megrázkódtatás számlájára írom. Meg azt is, amikor pofátlanul keresztülmászom embereken és félretaszigálom õket a metróban vagy a buszon és szemrebbenés nélkül használom a Disabled person – ök számára fenntartott helyeket. Falábam van, nemde? J A mankókat rendületlenül õrzöm, kellhetnek még… egy jó kis kardozáshoz, pl… (apropó: a lábam határozottan javul, rövidebb – hosszabb idõközökre meg is feledkezem néha arról, hogy fábul van, aztán õ jelzi, persze, de már símán mászkálok otthon cipõben, a sícsimma nélkül. Sokat azért nem, de ennyit meg kell, hogy el ne felejtsem, hogy kell úgy közlekedni, hogy a bal lábam nem rövidebb 5 centivel a jobbnál. J)

 

A cd bolt – ha már a beismerések napja van (újévi fogadalom nem született, a resolution – generator ugye kidobta az ugróiskolázást, jó lesz az is, majd nem kapkodom vele…). Szóval: Eurythmics, Dire Straits, Oscar Peterson, Jamiroquai és némi country… elnézést, de semmi pénzért dobálták utánam… J alakul az itteni kollekció, lejmoltam egy kevés Edith Piafot és Mozartot Teritõl, kaptam Serge Gainsbourg-t és Jaques Brelt Misitõl, meg Django Reinhardtot és Váradi Roma Cafét is! Volt már némi Depeche Mode és egy dupla Otis Redding album. Plusz az aputól kapott okos és szép kiskütyü (TUDOM, Hogy MP – akárhányas, na jó, 4es, de az valami idegen nyelven van .. kisujj mereven eltart, hülyejúzer- arcot vág), amin egy rakat remek zenét hoztam, de nemtom áttenni a gépemre (vagy a fentieket a géprõl a kiskütyüre), mert azon valami özönvíz elõtti XP van, a kiskütyü meg körberöhögött vele és aszonta, õ ezzel nem kompatibil. Nem olvassa a kõtáblákat, ez igazán nem szép tõle. Lehet, nem is olyan okos..

 

Ja, ja!!! Jövõ héten, hehehhhe ugyse találjátok ki, ki játszik itten! Hobo!!!! Bezony! Szép lesz, ha eljutok a koncertre, otthon még sose sikerült. J

 

link ajánlat :)

 2009.12.31. 13:57

Óriási, igen jót kacagtam rajta: egy másik blogon leltem a weboldalt, így a blogot linkelem be, lévén nem enyém az érdem, hanem ZaZie-é: http://criticalmiss.blog.hu/2009/12/31/fogadalomgenerator

Móka. Nekem azt dobta ki, hogy jövőre ugróiskolázni fogok sokat! Ja, különösen a jobb lábamon! :)

(szolgálati közlemény: a blog magyar, de az ajánlott weboldal inglisül vagyon..)

további olvasnivalók: infotársadalom pro / kontra (angolul, a magyar zanza a fenti blogon keresgélhető)

http://www.cjr.org/overload/interview_with_clay_shirky_par.php

http://www.cjr.org/overload/interview_with_clay_shirky_par_1.php?page=all

duplum

 2009.12.30. 18:59

Elnézést az ismétlésért, kölcsöngépen dolgozom és lassú a net.

Ma szembesülhettem a környék komplett bentlakó faunájával, úgy is mint 1 azaz egy darab svábbogár (6 cm körüli méretben), továbbá 1 azaz egy darab egér (kicsi, 10 cm körüli). Egy élmény volt. Misi tájékoztatott, hogy az egér hasznos jószág és amúgy is csak egy lakik a házban és nem hozza a barátait, nincs mitől tartani. Lévén harcos állatbarát (és vega) a svábogarat ő reggel ugyan látta, de otthagyta a kádban, hadd örüljön az életnek. Hát én ennél jóval kevésbé voltam buddhista szellem, igaz, nem sk iktattam a jószágot, hanem Csabát kértem meg. Mentségemre legyen mondva, én arra kértem, hogy az ablakon dobja ki, ő meg lehúzta a vécén. Az egérrel nem csináltunk semmit.

Mosógépünk meghalt, de lett másik. Az csak kicsit penészes... de lezavartunk rajta egy 95 fokos mosást, hátha segít a dolgon valamicskét.

Csupa esemény és öröm az élet. Holnap szilveszter!

 

Már hetekkel – hónapokkal – korábban illett volna megtennem (amint arra Teri barátném fel is hívta a figyelmem akkor is és most is és teljes joggal). Tehát: a tegnap érkezett vizsgaeredmény és a mögötte álló nyelvtudás nem jöhetett volna létre Pálos Ildikó tanárnő (gimnáziumi angoltanárnőm) munkája és személyisége nélkül. Valamennyi valaha volt tanárom közül számomra ő a legkedvesebb; nemcsak tanárnak, hanem embernek is kivételes. Köszönet mindenért, amit kaptam tőle.


 

Egyéb


 

Tartok tőle, hogy a képességeimről nincs egészen reális képem (hogy finom legyek). Az eredmény egyetlen embert lepett meg: engem. Na jó, azt eddig is sejtettem, hogy a hozzám mérhető intellektus luxus ebben a világban… szerénység ide vagy oda, nagyon örülök és büszke vagyok magamra. Mielőtt aggódó emilekben óhajtana megnyugtatni a nagyérdemű, hogy azért nem születtem Einsteinnek, tudatom mindenkivel: ismert előttem ez a körülmény. De ettől még a tudásom is tény….. teszek az öndícsérettel kapcsolatos bölcsességekre, ma én vagyok a király!


 

További aggályom, hogy az általam jó ideje szemmel tartott, fokozott (khmm..) érdeklődéssel övezett lakótársam, noha kedves velem, meg figyelmes, nem szentel kiemelt figyelmet nekem. Szomorú ez. Nem olvassa a blogot, de ha mégis és nem ismerne magára, elárulom, hogy vele még a pálinkát is élmény meginni, főleg kettesben. Túlfejlett verbálképességem jellemzően csődöt mond, ha éreztetném egy férfival, hogy ÉRDEKEL. Vagy csak egyszerűen nem viszonozza.


 

vizsgaeredmény és BÚÉK

 2009.12.29. 13:33

Hahó, lehet gratulálni! 8.0 az eredmény, ami NAGYON jó!!!!!!! Ma írt Réka, megjött végre a levél tőlük. Jobb lett, mint vártam, nagyon örülök!

A visszautam zökkenő- és késésmentes volt, délben már itt voltam a házban, a fiúk körbeörültek, azóta végigbeszéltük, ki mi jót (nem) csinált az ünnepek alatt.

Tegnap meglátogattam Teri barátnémet, tényleg nagyon szép a szobája, és a karácsonyfája is. Tojáslikőrt ittunk, kellemes volt, de messze nem olyan finom, mint amilyet én csináltam tavaly. :)))) Apropó, a kökényes gin remek lett (és nagyon ütős), sajnálhatod, Ancsa, hogy nem tudtál eljönni, mi mindenesetre nagyon sajnáltuk. Eszterke és Dórika is eljött, Esztinek nagy gratula, hogy azóta se (3 hónapja?) gyújtott rá és a kitartás mellett ugyanannyi boldogságot kívánok neki, mint amennyi belőle sugárzott, gyakorlatilag ragyogott a nő... :))))))) bevált az "alacsony" :))))

Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok ezúton is!!!!!

 

THX

 2009.12.23. 00:51

 A mai napért. Mert az exirodában is örvendtek nekem (a látszat ellenére nem felejtettem el, milyen itt élni, csak nem szívesen emlékszem rá), meg a kedvenc vállalatomnál is, ahonnan ugyan komment nem jött, de várom....:))))

A mojirtás igen sikeres volt. Misi tiszteletére 2 Mai Tai is becsúszott, húúhh..... Vajon a karamellát elhozta valaki? Nem emlékszem tisztán a részletekre.... 

26-án este tehát Activity party nálam, lányok jönnek, lehet, hogy egy felettébb csinos brazil fiatalemberrel is bővül a kör, ha Osvaldo még itt lesz aznap:))

 

Gatwick sux

 2009.12.23. 00:00

Nahát kérem. Egy újabb nem píszí post.  Nyilván oka a dolognak a bruttó 3 óra alvás, amit az elmúlt 36 órában összesen abszolváltam, de egyebek is bőven, ld alább.

Gyalogpógár (én) kikoccan békésen metróval Fulham Broadwayhoz hétfő délután, mondván, van időm, de legyünk ott időben, 14.15re odaér 14.35 helyett. Kisbusz jön időben, de nem az enyim, hanem az eggyel korábbi (14.10es), hmmm... Enyim 14.50re odaér, addig szakadó eső. Becuccol, elindul, zsír. Az autópályáig, ahol lassul, lassul, megáll a forgalom. Szakad a hó, semmit nem lát a sofőr a párás ablakon át, én is csak a mellettem elszáguldó kamionokat érzékelem, majd a kisbusz  csúszkálását: nyári gumival autópályán tükörjégen!!!... Két csendes ima közt sms Terinek, nézzen rá a weboldalra, mi van GAtwicken: Reptér lezárva, de járat időben indul. (Némi ellentmondást érzékelek, de nyugodt vagyok és nem kötözködöm. Majd a reptéren..)

Röpke másfél órás késéssel (ugyan kérem..) fél 6ra megérkeztem egészben a Gatwickre. Örültem, de nem sokáig, becsekkolásnál kedvesen közlik a SCHEDULED gépről, hogy mellesleg 2 óra késéssel indul. Khmm. Értem én, 2 centi hó az 2 centi hó, de nem ekkora hűhó...?? Vajon Alsó - Szibériában hogyan repülnek? Elküldeném a staffot némi tanulmányútra úgy novembertől márciusig...

Oké, 2 óra lauf. Kajáltam, vásálgattam, tüttyögtem. két óra múlva lekiösmeretesen odaügettem a kijelző elé, hogy akkor mellik kapu is? Hát aszongyahogy indulás nem 19.30, hanem 20.30., de a kapu csak 20.57kor nyílik. akkorezmosthogy????? Érjem utól, ha tudom, gondolom....

Este 8kor hervasztó megoldás érkezik, kapu 21.30, indulás 22.30. Ebből az lett, hogy 22.10kor lincshangulatban molesztálta az órák óta üres recepcióspultot az itthagyott magyarság (easyék összes gépét törölték, BA ment, mint  karikacsapás, valami érthetetlen okból a Quatar Airlines dubai járata is, felfoghatatlan, miért...), csak a nyomorult magyarok hesszeltek ott, mint a hajléktalanok, minden üzlet, étterem addigra bezárt (indok: Hó van! Kérdésem: Hol???). 

Bácsika előkerül, aszongya 101es kapu. Remek, jó 15 perc gyalog, az én lábamnak ideális. De! Amint azt már kifejtettem egyszer: vannak még úriemberek. Tolókocsiba ültem és egy magyar fiú végigtolt a terepen. Hogy este 22.25re odaérjünk és ott üljünk további majd másfél órán át egy árva info nélkül. Lehetett ezeknek könyörögni, velük ordibálni, lepergett minden.  Sokadik ordítozás után éjféltájt beültettek a MALÉV weboldala szerint órák óta leszállt gépbe. Nos, itt további órákat töltöttünk, ismét info nélkül a Gatwick részéről. Annyit lehetett tudni (a maléves sztyuviktól) , hogy a földi kiszolgálószemélyzet nem szedte még ki az érkezett utasok bőröndjeit (nyomorultak este 8 - 9 óta várták..) és nem pakolták be a mieinket. Erre úgy fél 2 - 2 közt került sor. Ekkor 8 órája voltam a reptéren...  Ezt a lélektani pillanatot választotta a Gatwick arra, hogy a járatunkat "TÖRÖLT"nek nyilvánítsa és ezt a weben is közzétegye. Innen gyorsan zajlottak az események. Utas rokona meglátta, telefont utasnak, aki lélekszakadva rongyolt kapitányhoz, hogy miaf..van? Kapitánynak elgurult a gyógyszere, irányítótoronnyal keresetlen párbeszédet folytatott, majd felszállt és behozott vagy egy órát a késésből.  

 Tanulság 1. No Gatwick

Tanulság 2. Hátszéllel lehet 1 óra 40 is az a 2 óra 35 perc....

 

 

 

aranyvasárnap bicegősen

 2009.12.20. 21:04

Száguldani fogok alighanem odahaza... persze mindig más fog szállitmányozni, hol apuék kocsival, hol a vonat. A lábam egyre jobb, már spanyolcsimma nélkül is tudok bicegni, de ezt egyelőre csak itthon gyakorlom. Szombaton nem mentem sehova, mákos bejglit sütöttem a fiúknak. Szénné égett a teteje. Lekapartam, ők meg megették a bejglit, még vmi maradék talán van :))))

Ma Misivel kerekedtünk fel, elmentünk a Portobello Roadra a bolha- és egyéb piacra, mert kinéztem Karácsonyra valami nagyon tuti ajándékot. Utána meglátogattuk a nagyonolcsó könyvesboltot, majd elmetróztunk a Piccadillyre a kedvenc ötemeletes Waterstones könyvesboltomba tankönyvekért. Misinek is nagyon tetszett, megittunk egy remek lattét a kávézóban, beszélgettünk, majd hazamentünk.

Nagyon elfáradtam. Csodás nap volt.

 

mondoka

 2009.12.18. 15:05

Csak hogy ne csak en oruljek es az unnepi hangulatbol kicsit mindenki kaphasson egy kis izelitot:

 KARÁCSONYI MONDÓKA

(angol népköltés, Tarbay Ede fordítása)


Karácsony első napja van,
köszönt és minden jót kíván
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony második napja van,
köszönt és minden jót kíván
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony harmadik napja van,
köszönt és minden jót kíván
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony negyedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony ötödik napja van,
köszönt és minden jót kíván
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony hatodik napja van,
köszönt és minden jót kíván
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony hetedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony nyolcadik napja van,
köszönt és minden jót kíván
nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony kilencedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
kilenc kötényes kisleány,
nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony tizedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
tíz tekergő kéményseprő,
kilenc kötényes kisleány,
nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


Karácsony tizenegyedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
tizenegy táncos, tarka úrnő,
tíz tekergő kéményseprő,
kilenc kötényes kisleány,
nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.

Karácsony tizenkettedik napja van,
köszönt és minden jót kíván
tizenkét ugra-bugra úr,
tizenegy táncos, tarka úrnő,
tíz tekergő kéményseprő,
kilenc kötényes kisleány,
nyolc nyúl a vadász oldalán,
hét hattyú, tolla tiszta hó,
hat tyúkanyó,
öt szélkakaska,
négy nyafka macska,
három veréb-zenész,
két gerle és
egy csíz a csupasz körtefán.


On the first day of Christmas, 
my true love sent to me 
A partridge in a pear tree. 

On the second day of Christmas, 
my true love sent to me 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the third day of Christmas, 
my true love sent to me 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the fourth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the fifth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the sixth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the seventh day of Christmas, 
my true love sent to me 
Seven swans a-swimming, 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the eighth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Eight maids a-milking, 
Seven swans a-swimming, 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the ninth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Nine ladies dancing, 
Eight maids a-milking, 
Seven swans a-swimming, 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the tenth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Ten lords a-leaping, 
Nine ladies dancing, 
Eight maids a-milking, 
Seven swans a-swimming, 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the eleventh day of Christmas, 
my true love sent to me 
Eleven pipers piping, 
Ten lords a-leaping, 
Nine ladies dancing, 
Eight maids a-milking, 
Seven swans a-swimming, 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree. 

On the twelfth day of Christmas, 
my true love sent to me 
Twelve drummers drumming, 
Eleven pipers piping, 
Ten lords a-leaping, 
Nine ladies dancing, 
Eight maids a-milking, 
Seven swans a-swimming, 
Six geese a-laying, 
Five golden rings, 
Four calling birds, 
Three French hens, 
Two turtle doves, 
And a partridge in a pear tree! 


 

karibuli + bucsuzkodas

 2009.12.18. 14:58

Hat eljott ez is....

Karacsonyi buli (as Christmas party) a suliban, mindenki ott volt, szerencsere en is, pedig nem is tudtam rola. Volt minden, enekles a diakok reszerol (durva volt, a Last Christmas eredetiben a Whamtol is sulyos buntetes, de a hamisan eneklo diakoktol, akik a szoveget papirrol se tudtak, rosszabb volt, mint Antal Imre szilveszteri kulonkiadasa...), majd kozkivanatra masik nota a tanarak reszerol. Na ez volt az igazan utos.... irasvetiton (!!!! utoljara gimiben lattam.....) a falra vetitett puskabol adtak elo, kanonban (mert a cd-hez kepest vagy gyorsabban, vagy lassabban enekeltek) a Csiz a csupasz kortefan kezdetu karacsonyi dalt (On the first day of Christmas.....). Sirva tapsolt mindenki, aki nem fotozott vagy videozott....

Aztan jott a hiena-party, mindenfele karacsonyi es nem karacsonyi etkek es italok, csokiszokokut, miegymas a nep megorvendeztetesere, 2 perces koszontovel Jamestol, az igazgatotol. Rutinos jatekos... tudta, hogy ez a toleralhato idotartam. :)))

Aztan megindult a tomeg, nekem is hozott Soraya ezt - azt, ettunk - ittunk, megjelentek tovabbi exdiakok, egy csomo emberrel beszeltem, ki mikor hova megy / jon (vissza). Este kocsmazas Akemiekkel. Addig valahol ki kell huznom, mert ezzel a sebesleptu labikammal nem megyek haza, mert mire odaerek, fordulhatok vissza. Na jo, ez nemileg tulzas volt, de egy+1/4 ora haza, ugyanennyi vissza, az 2 +1/2, a buli meg 6kor lesz, tehat negy ora mulva. Majd a konyvtarban ulok, mint a tobbi homeless. :)

Azert tobbektol el kellett koszonnom igy is. Szomoru ez. De Diego, Soraya, Ergun, Sebastien es Elodie itt lesznek jovore is.

Okozott nemi felfordulast, hogy hajnalban a havazas miatt bezart a Gatwick, azota kinyitott, de en se orultem... En is onnan megyek hetfo este.... Akemi vasarnap indul es o nem is jon vissza. Jovore Parizsban talalkozunk, ugyhogy nagyon kell majd sporolnom. Igaz, eloszor melo kell. :) Diego holnap reggel 5kor repul, szerintem le se fekszik ma, vagy a repteren ejszakazik, mert olyan koran nem megy oda semmi, este kell kimenni.
 

benyujtottak a szamlat

 2009.12.18. 11:45

No tegnap megerkezett levelke korhazektol.

Hogy akkor nyilatkoznek-e, lecileci, hogy miota is rontom itt a levegot az Egyesult Kiralysagban, netan ha bizonyitanam is egyuttal....

Nagy levego, kar, lab... emilben valaszoltam meg tegnap. Hogy mikor, hogyan, hova, minek erkeztem, azota mit csinalok (azt nem, hogy kivel) es hol. Egy feloran belul (!) jott is a valasz, hogy nagyon koszike, meg hogy okes, EU pogarkent nem koll fizetni...

Zsir!

Első napok a törött lábbal

 2009.12.18. 11:23

A reggelről már beszámoltam, így nem maradt más hátra, mint az örvendetes további fejlemények ismertetése. J Nem dagadt be. Nem zsibbadt. Fájt, de nem túlságosan nagy meggyőződéssel, leginkább a péntek éjszakai macerálást bosszulta meg. Délután be mertem venni már egy enyhe fájdalomcsillapítót (addig nem, hogy észrevegyem, ha romlik a helyzet), azóta meg nem is fáj. Csak nehéz ez a k..a gipsz, és noha tagadhatatlanul (bár nem szó szerint) menő vagyok benne, összességében nem örülök ennek a kis kalandnak.

A fiúknak pedig elismeréssel és hálával tartozom. Járóképességem teljes birtokában ezt majd palacsinta és egyéb süteményhegyekben szeretném leróni. Zoli bevásárolt, még a pizzámat is megsütötte, Szabi a számítógépét adta teljes napi használatba, Misi filmet írt ki dvd-re, hogy megnézhessem, mindenki más is akkor és ott segített (ha egy teát kellett főzni, ha el kellett pakolni valamit utánam, ha hozni kellett valamit utánam), amikor és ahol tudott, így gyakorlatilag minden feltétel adott volt a gyógyulásra. Apropó fiúk, se Frenki, se Imi nem volt ma sehol.. csak nem költöztek el..? Szabi lényeges előrehaladásra tett szert a búzatermése kapcsán. J Baksa és Csaba meg a tegnapi bulit heverték intenzíven. Mármint itthon, nem az intenzíven, de kissé megviseltek voltak mindketten.

Estefelé Teri barátném is meglátogatott, nagyon jólesett, nemcsak a gesztus (az is), de főleg a beszélgetés. És még könyveket is hozott. J

Igaza van Csabának, nem kéne tervezgetnem, meg agyalnom a hogyantovábbon, amíg nem tudom, mi lesz a sorsa a lábikámnak….

Vasárnap

Nem kenyerem a türelem, egyre rosszabbul viselem, hogy ágyhoz vagyok kötve. Bevásárolni kellene, főzni, jönni – menni, a dolgomat intézni. És az sem segít, hogy ez az átkozott vacak, ami a laptopom, rossz. Egész egyszerűen az a gombja, amivel a wifi bekapcsolható volna rajta, nem működik. Nagyon nagy szükségem lenne most az internetre és nemcsak a bevásárlás, hanem millió egyéb dolog miatt. Aluszékony is vagyok, felteszem, a sérülés és az ezzel járó kellemetlenségek, aggódás és fizikai megterhelés miatt. Rémes ez az egész.

Ennél már csak egyvalami durvább, az a képtelen és ostoba ötlet, hogy anyám jöjjön ide engem ápolni. Ad 1), ha szükség lesz ápolóra, gondolkodunk a megoldáson, ad 2) akkor sem anyu lesz az. Könyörgöm, Budapesten sem mer lemenni a metróba, mert fél az egésztől, és kizavarná ide bárki is Londonba, amikor a nyelvet se beszéli? Elmeháborodott és felháborító az ötlet is. Egyetlen ember van, aki itt valós segítséget tudna jelenteni, Gizella. Ismeri a várost, beszéli a nyelvet, feltalálja magát. De nincs egyelőre szükség semmi ilyesmire.

Hétfő

Kezdődött azzal, hogy elaludtam. Csengett a telefon, fel is ébredtem, de még korán volt, hát visszaaludtam, végül 8 után ébredtem. A taxit 9re rendeltem, így mozgási korlátozottságomhoz képest rekordsebességgel fejeztem be a csomagolást (2 napi cuccal mentem, ha netán bent tartanának), öltözködést, stb. A taxis még korán is jött, így fél 10 előtt bent voltam, nem is kellett sokat várnom (relatíve a 10.15-ös időpontomhoz képest), fél 11 után doki elé kerültem.
Nyilván sokadik lábatöröttje voltam aznap, de kicsit sem volt felvillanyozva attól a rohamos gyógyulástól, amit az eltelt 2 nap alatt produkáltam, rezignáltan nyomogatta a lábfejem és a bokám, hogy hol (nem) fáj, majd felírt egy másik gipszet, jöjjek vissza vele meg a lábammal 4 hét múlva. Ekkor kotyogtam közbe először (!), hogy nekem ugyebár repjegyem van egy hét múlva, repülhetek-e, meg hogy ez most akkor fekvő-e avagy járógipsz…? Nagyot nézett. Nem sok jót olvastam ki a tekintetéből, a legenyhébb a „hülye ez a tyúk…” volt. Mindenesetre áthúzta, amit felírt és egy másik valamit írt helyette, majd mogorván hozzáfűzte, hogy ez levehető, ha pampognának a repelőtéren. Zsír!

„Átkocogtam” a Plaster roomba, ahol gipszelnek, meg minden egyéb mozgássegítő eszközöt osztanak a jónépnek. Itt egy igen jó kedélyű figura várt, aki csevegett egy sort velem (az első nemzombi a kórházban), majd leemelt egy síbakancsra emlékeztető fekete valamit a polcról, szétszedte, majd a gipszétől megfosztott lábamra applikálta. Kibicegtem hátizsákostul, 2 stück mankóval, síbakancsban, időpontot kértem, faggattam a recepcióskislányt arról, hogy most akkor mi legyen a biztosítással, meg ilyesmi, de lerázott azzal, hogy majd megkeres a belügy (Home Office). Az meg minek?? Majd kiderül, ha megírják. Még kiebrudalnak az országból, hogy nyakam szegni járok ide…

Mindenesetre van magyar taxisom is, ő vitt reggel, 15 fontért, vissza ennél kicsit olcsóbban jöttem, 12-ért, de azok ki vannak plakatírozva a kórházban, éjjel – nappal ennyiért mennek.

 

 

 

:)

 2009.12.15. 12:11

Tegnap megtekinthettem a röntgenfelvételt is, a doki mutogatta a törést, én isten bizony az égvilágon semmit se láttam, csak a lábfejem csontjait, de mind egyben volt... :)

Ma viszont főzni fogok. Végre rendes kaja!  (Remélem, mert az itteni hozzávalók okoztak már meglepetést...) Csaba elment a bevásárlólistámmal... szegény... egy hős...

Nyugi. Figyelek a lábamra....

Mondom, hogy Don't panic!

 2009.12.15. 11:53

Első nap a törött lábbal

 
A reggelről már beszámoltam, így nem maradt más hátra, mint az örvendetes további fejlemények ismertetése. Nem dagadt be. Nem zsibbadt. Fájt, de nem túlságosan nagy meggyőződéssel, leginkább a péntek éjszakai macerálást bosszulta meg. Délután be mertem venni már egy enyhe fájdalomcsillapítót (addig nem, hogy észrevegyem, ha romlik a helyzet), azóta meg nem is fáj. Csak nehéz ez a k..a gipsz, és noha tagadhatatlanul (bár nem szó szerint) menő vagyok benne, összességében nem örülök ennek a kis kalandnak.
 
A fiúknak pedig elismeréssel és hálával tartozom. Járóképességem teljes birtokában ezt majd palacsinta és egyéb süteményhegyekben szeretném leróni. Zoli bevásárolt, még a pizzámat is megsütötte, Szabi a számítógépét adta teljes napi használatba, Misi filmet írt ki dvd-re, hogy megnézhessem, mindenki más is akkor és ott segített (ha egy teát kellett főzni, ha el kellett pakolni valamit utánam, ha hozni kellett valamit utánam), amikor és ahol tudott, így gyakorlatilag minden feltétel adott volt a gyógyulásra. Apropó fiúk, se Frenki, se Imi nem volt ma sehol.. csak nem költöztek el..? Szabi lényeges előrehaladásra tett szert a búzatermése kapcsán. Baksa és Csaba meg a tegnapi bulit heverték intenzíven. Mármint itthon, nem az intenzíven, de kissé megviseltek voltak mindketten.
 
Estefelé Teri barátném is meglátogatott, nagyon jólesett, nemcsak a gesztus (az is), de főleg a beszélgetés. És még könyveket is hozott.
 
Igaza van Csabának, nem kéne tervezgetnem, meg agyalnom a hogyantovábbon, amíg nem tudom, mi lesz a sorsa a lábikámnak….
 
Vasárnap
 
Nem kenyerem a türelem, egyre rosszabbul viselem, hogy ágyhoz vagyok kötve. Bevásárolni kellene, főzni, jönni – menni, a dolgomat intézni. És az sem segít, hogy ez az átkozott vacak, ami a laptopom, rossz. Egész egyszerűen az a gombja, amivel a wifi bekapcsolható volna rajta, nem működik. Nagyon nagy szükségem lenne most az internetre és nemcsak a bevásárlás, hanem millió egyéb dolog miatt. Aluszékony is vagyok, felteszem, a sérülés és az ezzel járó kellemetlenségek, aggódás és fizikai megterhelés miatt. Rémes ez az egész.
 
Ennél már csak egyvalami durvább, az a képtelen és ostoba ötlet, hogy anyám jöjjön ide engem ápolni. Ad 1), ha szükség lesz ápolóra, gondolkodunk a megoldáson, ad 2) akkor sem anyu lesz az. Könyörgöm, Budapesten sem mer lemenni a metróba, mert fél az egésztől, és kizavarná ide bárki is Londonba, amikor a nyelvet se beszéli? Elmeháborodott és felháborító az ötlet is. Egyetlen ember van, aki itt valós segítséget tudna jelenteni, Gizella. Ismeri a várost, beszéli a nyelvet, feltalálja magát. De nincs egyelőre szükség semmi ilyesmire.
 
Hétfő
 
Kezdődött azzal, hogy elaludtam. Csengett a telefon, fel is ébredtem, de még korán volt, hát visszaaludtam, végül 8 után ébredtem. A taxit 9re rendeltem, így mozgási korlátozottságomhoz képest rekordsebességgel fejeztem be a csomagolást (2 napi cuccal mentem, ha netán bent tartanának), öltözködést, stb. A taxis még korán is jött, így fél 10 előtt bent voltam, nem is kellett sokat várnom (relatíve a 10.15-ös időpontomhoz képest), fél 11 után doki elé kerültem.
Nyilván sokadik lábatöröttje voltam aznap, de kicsit sem volt felvillanyozva attól a rohamos gyógyulástól, amit az eltelt 2 nap alatt produkáltam, rezignáltan nyomogatta a lábfejem és a bokám, hogy hol (nem) fáj, majd felírt egy másik gipszet, jöjjek vissza vele meg a lábammal 4 hét múlva. Ekkor kotyogtam közbe először (!), hogy nekem ugyebár repjegyem van egy hét múlva, repülhetek-e, meg hogy ez most akkor fekvő-e avagy járógipsz…? Nagyot nézett. Nem sok jót olvastam ki a tekintetéből, a legenyhébb a „hülye ez a tyúk…” volt. Mindenesetre áthúzta, amit felírt és egy másik valamit írt helyette, majd mogorván hozzáfűzte, hogy ez levehető, ha pampognának a repelőtéren. Zsír!
 
„Átkocogtam” a Plaster roomba, ahol gipszelnek, meg minden egyéb mozgássegítő eszközöt osztanak a jónépnek. Itt egy igen jó kedélyű figura várt, aki csevegett egy sort velem (az első nemzombi a kórházban), majd leemelt egy síbakancsra emlékeztető fekete valamit a polcról, szétszedte, majd a gipszétől megfosztott lábamra applikálta. Kibicegtem hátizsákostul, 2 stück mankóval, síbakancsban, időpontot kértem, faggattam a recepcióskislányt arról, hogy most akkor mi legyen a biztosítással, meg ilyesmi, de lerázott azzal, hogy majd megkeres a belügy (Home Office). Az meg minek?? Majd kiderül, ha megírják. Még kiebrudalnak az országból, hogy nyakam szegni járok ide…
 
Mindenesetre van magyar taxisom is, ő vitt reggel, 15 fontért, vissza ennél kicsit olcsóbban jöttem, 12-ért, de azok ki vannak plakatírozva a kórházban, éjjel – nappal ennyiért mennek.
 

Ne ess pánikba!

 2009.12.12. 10:43
Az első baleset
 
Kész csoda, hogy nem hamarabb történt, csak ma este (péntek). Egyszerűen nem láttam a lépcsőfokot, melléléptem, kiment a jobb bokám. Meglehetősen fájdalmas, ha mozdítom, de ha nem mozog, nem fáj, remélem, nem komoly. Holnap szombat, pihentethetem rogyásig. Most meg olvashatok, visszatértem gyermekkorom egyik legkedvesebb olvasmányához, Kiplingtől olvasom a Dzsungel könyvét (angolul). Nagyon régies a nyelvezete, messze nem olyan könnyű olvasmány, mint anno magyarul volt. De így is tetszik. Különösen a nevek átfordítása. Annak idején úgy képzeltem, ez is a fordítás része volt és micsoda tudással bírhatott az a fordító, mennyire ismerhette Indiát, hogy ilyen furcsa neveket talált ki. Nem von le a fordítás értékéből, ha elárulom: semmit a világon nem változtatott a neveken a fordító, mindössze a magyar fonetikához igazította őket. Így lett Maugli a „Mowgli”-ból, Bagira a „Bagheera”-ból, Ká a „Kaa”-ból és így tovább. Aki szereti Kipling indiai témájú írásait, a Kimet feltétlenül olvassa el. Letehetetlen. Nem ez a pontos címe, de ennek alapján mindenki megtalálja.
 
Valaki a szomszédban Alizée-t hallgat, nahát… nekem is megvan az a cd otthon (egy koncertfelvétel).
 
Baleset update.
 
A probléma alighanem nagyobb, mint eredetileg gondoltam, nem tudok ráállni a lábamra. Ha holnap sem, akkor kórház. Nincs mese.
 
Végül nem vártam meg a szombatot és jól tettem. Bevettem ugyan egy Cataflamot, de ez inkább volt a reménykedés jele, mintsem valódi segítség, és tudat alatt nem is vártam tőle megváltást, aminthogy nem is hozott. Összeszedtem a papírjaimat és némi pénzt, kikészítettem mindent az ágyamra, majd háromkézláb leevickéltem a földszintre. Misi volt egyedül itthon (a földszinten), nagyon kedvesen segített a kanapéig jutni, még a holmimat is lehozta. Felhívtam a sürgősségi központi számot, de itt csak a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők közt lehetett választani, a főpolgármester nyilván házon kívül volt.
 
A mentőkkel aztán hosszasan egyeztettem, majd egy órán át, több szakaszban, míg közölték, hogy jön értem egy kocsi. Újabb félóra, kocsi megjön, mentőorvos hölgy nézegeti a lábam (addig jegeltem), tapogatja, aszongyahogy: „fracture”. Na ez mi a bánat, mert jót nem jelent az tuti, de ha már rosszat, akkor mennyire rosszat? Repedt vagy tört? Be kell vinni, ápoló / sofőr hoz egy amolyan söröshordó – húzogatásra méretezett kétkerekű, üléssel felturbózott eszközöt, becsomagol engemet nagy piros takaróba, majd beleszíjaz a közlekedési alkalmatosságba. Zsír, ilyenben még nem utaztam. Kiráncigált a mentőajutóig, fel a rámpán, amit aztán a hidraulika emel tovább, ne ezek a szerencsétlen manusok kapjanak sérvet.
 
Bent menet közben végigvesszük a ma már kb négyszer elhangzottakat, nehogy elfelejtsem, hogy hívnak, mikor születtem, ilyesmi. A kórházi parkolóban áthelyeztem a székhelyemet egy tolókocsiba (expressis verbis, mert magam nem tudtam hajtani, csak engem taszigáltak benne), majd letámasztottak a váróban. És Misi mindezek alatt kitartóan ott volt, erkölcsi, illetve időnként fizikai támogatást nyújtva, le a kalappal előtte.
 
És vártunk 2 és fél órát.
 
Ekkor (hajnal fél egy) vigyoridoki (vmi rezidensféle) értem jött és elhajtott velem, de nem a naplementébe, hanem csak az egyik vizsgálóig, ahol ismét nézegetés, tapogatás, mozgatás következett. Azt mondja, röntgen kell. Ok. Vártam 15 – 20 percet, mire odatuszkoltak. Röntgen után vissza, ismét 20, inkább 25 perc elteltével vigyori visszatolat, hogy „fracture” (köszike), most begipszelik, aztán még egy röntgen. Na ne már, lehet, hogy ezeknek itt ez a hobbijuk, nekem azért volnának még kiegészítő (és nagyon baráti) javaslataim.
 
De nincs kecmec, életem első gipsze beüzemelésre került (újabb 20 perc várakozás után). Móka volt, nagy, azbesztlemezre emlékeztető lapokból szabta ki nővérke a csidmaformátumot, vízbe áztatta, majd applikálta az előzetesen gondosan bebugyolált lábamra, térdig. Nem mondom, egész helyes kis darab, de a végleges gipsz lesz csak dekorálható, ez átmeneti.
 
Ekkor megérkezett csinidokinéni, aki az orvosegyetem mellett tuti Dale Carnegie-t hallgatott, mert olyan elánnal ecsetelte nekem a második röntgen felé vezető úton a törésem (tört, megkérdeztem) nagyszerűségét s tekintélyes mivoltát, hogy kezdtem kitüntetve érezni magam. Nagyon azért ezzel együtt sem megnyugtató, hogy akkora luk tátong a valamikori egybeszabott csontomon, hogy a csavarozáson gondolkodnak…
 
Misi mindeközben rendületlenül várt a folyosón.
 
Röggönybácsi már mint régi kedves ismerőst üdvözölt a fedélzeten és mivel ágyastul toltak oda, nem kellett vesződni az ülj át léci az ágyra című feladattal sem. Röggönykészüléket arrébb húzta, aztán hadd szóljon. A gép, mert ő egy árva szót se.
 
Visszatoloncoltak a vizsgálóba, újabb várakozás, majd csinidokinéni megjött és közölte, hogy ad 1) hazamehetek, ad 2) hétfőn vissza kell jönnöm, hogy eldöntsék, szoborba öntenek (gipsz) vagy inkább megfaragnak maguk (csavar). Hurrá!
 
Vigyorirezidens további várakozás után befutott és letörölhetetlen boldogsággal az arcán közölte, hogy akkor hoz nekem mankót! Éljen! Már nem is emlékszem, mikor szereztem ekkora örömet valakinek utoljára. Mindenesetre ez a figura hajnal 3kor is tud annak örülni, hogy megmutathatja a könyökmankó használatát. Még én voltam morózus, hogy le akartam beszélni, mondván, használtam már ilyet…
 
Mindegy, kicsire nem adunk, jöjjön az a mankó, lenyomom Házdokit is, csak ugorjon elém. Kicsattogtam (szó szerint) az előtérbe, ahol MISI MÉG MINDIG VÁRT! Szeretném erre nyomatékosan felhívni a figyelmet, igenis, léteznek még úriemberek.
 
És az övé volt a nap poénja is. Mire lehet használni a mankót? Hát kérem, kardozni lehet vele! Ott a pont.
 
A szombat reggelig tartó fennmaradó két és fél órát átaludtam, de egyrészt baromi kényelmetlen felpolcolt és begipszelt lábbal aludni, másrészt fájt. Ez baj, mert ha erősödik a fájdalom és feldagad a lábam a gipszben, azt jelenti, rossz a vérkeringés és akkor azonnal vissza kell menni a kórházba. Így most aszkétaüzemmódban nyomom, no fájdalomcsillapító, lábujjakat időről időre mozgatom, hogy mi a helyzet. Izgalmas élet..
 
Főzni se fogok, meg semmitse, mert ha ez az átok elkezd összeforrni a gipszben, tán megúszom a csavargást és járógipszben lejthetek be Ferihegyre. Milyen romantikus…
 

 

nyomas alatt

 2009.12.11. 12:50

Udv ismet a fedelzeten mindenkinek!

Jelentem, az idojaras egeszen emberbarati, hideg, de nem nedves es nem szeles. Ezt el tudnam viselni marciusig. Meg nem vagyok tokeletesen meggyogyulva, de alakul a helyzet. (ennyit a kotelezo angolsagrol)

Egyre eroteljesebb a karacsonyi nyomas, nemcsak a zene miatt (itt Mariah Carey az ugyeletes buntetes), hanem az embereken is erzodik. Aki hazamegy, mindent ehhez igazit, aki nem megy haza, azt meg ez frusztralja. Nem segit a minden parkban mukodo karacsonyi vasar-orulet sem. Fura, hogy ahhoz kepest, hogy ennyi van beloluk, a forralt bor minosegen ez nem erezheto, tuledesitett egyenvacak van mindenhol. Igaz, otthon se a Vorosmarty teren lehet a legjobbat inni.... A masik a mince pie, amit leginkabb aszaltgyumolcsos pitenek lehet forditani. Megkostoltam, csak hogy megalapozott velemenyem lehessen a dologrol. Haaat.... a bejglihez kepest ennek se ize, se buze. Tokeletesen jellegtelen edes sutemeny, linzertesztaba rejtett ragados szmotyi az egesz. Bezzeg az en tavalyi makos / dios / gesztenyes bejglim... iden nem sutok semmit. Sztrajk van. Meg ismeretlen alapanyagok, ezekhez nem is nyulok egyelore, csak nagyon ovatosan. A soval se lehet itt rendesen fozni, egesz mas az ize es a tomenysege. En a banyaszott, kristalyos vagy vakuumsohoz vagyok szokva, ezek meg itt meg vannak kattanva a tengeri sojukkal. A liszttol egyenesen felek... na mindegy. Hogy van angolul a felfogos liszt???? Vagy legalabb a retesliszt? (es akkor megcsinalom magamnak a felfogos lisztet). Uj otlet: megnezem a magyar peksegben!!!! De jo, hazafele be is megyek.

 

 

 

 

Back on track

 2009.12.10. 12:42

Vissza a regi kerekvagasba. Kimaradok ket napra az iskolatarsak eletebol, erre mekkora dramak zajlanak itt kerem szepen. Diego beleszerelmesedett az egyik japan kislanyba, ezert Akeminek ma egy "spontan" ebedet kell szerveznie, ahol amugy mellekesen talalkozik a leanka es Diego (medve anyam, ezek mind felnott emberek amugy... mi a turoert nem tudja elhivni egy randira a kislanyt???? nagyon odivatu vagyok, azt hiszem). Akemi ezert szepen megkert, hogy csatlakozzam hozzajuk, nekem o is baratom es Diego is, igy talan kevesbe lesz faramuci a helyzet. Vidam, tiszta Baratok kozt / Melrose place...

Megfazas javul, eszem koptetot, ugy hangzom, mint egy idult tudobeteg husz evi szurotlen Symphonia utan. (Ezt csak az aggodok megnyugtatasa vegett kozoltem. Remelem, most megnyugodtak. :))

Ma bementem (vegre!!!) a Piccadillyn levo 5szintes Waterstones konyvesboltba. Es nem mondom meg, mit vettem, mert kariaji.... hehh.... de nagyon vicces, nekem mar most tetszik. Aki kapja, nagyon csunyan fog rohogni / ram nezni es sokaig fog miatta (a legkevesbe sem visszafogott stilusban) szidalmazni, de mindekozben nagyon - nagyon fog neki orulni, mert tudja, hogy fontos nekem es nem felejtem el...

Az elozo posthoz kapcsolodoan irtam, de ha valaki netan nem olvasta volna, 21-en erkezem haza, jo keson, ejfel elott. Ki kell kecmeregnem Leanyfalura apuekhoz, mert atmenetihontalan vagyok, a lakasomat ugyanis kedves baratnem es az o baratai hasznaljak (egeszsegukre), ami nem baj, eleg soka eltem roghoz kotve, hogy tessen ez a ciganyelet, ami most van. Gyanithatoan 24-en vagy 25-en Szegedre megyek, ahonnan a ra kovetkezo napon jovok vissza, mert 27-en kora reggel jovok vissza a kies Londonba. Meglehetosen surunek igerkezik ez a rovidke ido, ezert kerem mindenki segitseget es megerteset, hogy lathassalak Benneteket.

It`s getting to look a lot like Christmaaaaas.... traallalallallaaaaaa, mindenhol karacsonyi dalok szolnak, de nem olyan gusztustalan modon, ahogy otthon szokott, pl se a Jingle Bellst, se a Last Christmast meg nem hallottam. Viszont lehet menni occsoer karacsonyi templomi dalokat hallgatni, ha valakinek ehhez van kedve. Itt nemzeti sport ezek eneklese.

Jovo tavasszal Fra Angelico es Leonardo - rajzokbol lesz kiallitas a British Museumban! En szoltam..

Vasarnap meg Liverpool - Arsenal meccs. Hajra Ancsa! Itt valami 2:1-et lattam egy fogadoiroda kirakataban irva, meg olyat is, hogy Fabregas rugja az elso golt.

 P.S. ma delutan Hell`s Kitchen hogyvolt a hogyvolton....!!!

 

 

Sorry

 2009.12.09. 11:03

Ezzel a bocsanatkeressel Csabanak tartozom.

Tegnap ugyanis moziban voltunk, ami onmagaban nagyon jo volt, eltekintve attol, hogy idonkent meg akartam fulladni a kohogestol es ez nem emelte az este hangulatat. Szoval bocsi.

A film nagyon tetszett, a cime Seraphine es egy francia festonorol szol (Seraphine Louis volt az eredeti neve, de a lakohelye utan Seraphine de Senlis neven maradt fenn). Apropo, Senlis, aki jart mar arra (en vagy 20 eve, de mar akkor is gyonyoru volt, Senlis, Chantilly, Compiegne es a tobbi kis varos, Verberie-vel az elen, ott laktam), feltetlenul nezze meg a filmet, aki nem, az meg kulonosen. Neha jolesik az ilyen "inkabb a kepek es az arcok, a karakterek beszelnek, nem a szavak" - jellegu filmet nezni es ez a darab csodaszepen volt fenykepezve.

Mas: ugy tunik, "Godot" nem tagadja meg onmagat. Anno arra vartam hiaba, hogy eljojjon a megbeszelt talalkozora, most az altala akkor megigert es altalam haladektalanul igenyelt szivesseggel keslekedik.... Nem szeretem az ilyet. Csak mert apam nincs itthon, es nem tudja a haverjat csesztetni, hogy szolj mar a te haverodnak, hogy csinalja meg, amit igert, meg illene megcsinalni, tobb, mint egy hete ul rajta....

Reggel Amany meselte (a suliban), hogy Arnaud szerint a szombati vizsga nem volt nehez. Ezek szerint megse en voltam a legjobb a suliban, micsoda megkonnyebbules.... :))) Arnaud-t egyebkent kedvelem, belga (nem ezert) es hobbibol veteranautokat szerel az apjaval es a nagybatyjaval, neha ralira is mennek veluk. Ez jopofa. Kedvesek az exiskolatarsak, tegnap Virginie hivott fel, hogy mi van velem, ma reggel Ergun koszont oda, hogy jol vagyok-e, Amany meg sutemenyt hozott. :)

 

 

 

 

Befejezés

 2009.12.08. 12:42

Mármint a vizsgáról történő beszámolóé.
A szóbelire visszacsattogtam meglehetősen korán, fél 4 felé az épületben voltam, megkerestem a szobát, egy árva lélek nem ült kinn, ellenben egy magas, szikár és áttetszően világos (szemű – bőrű – hajú) idősebb pasas kinyitotta az ajtót, rám nézett, megkérdezte, hogy Petra vagyok-e és beinvitált. Az előttem levő két vizsgázó vagy nem jött el vagy késett, én mindenesetre háromnegyed órával a kitűzött időpont előtt átestem a szóbelin.

Egészen addig nem kezeltem ezt a procedúrát vizsga gyanánt (amiért is illik idegesnek lenni), amíg ez a pali el nem kezdte mondani a magáét. Olyan volt, mint egy robot. Gépiesen böfögte fel a mondatokat és kérdéseket, a világon semmire nem reagált, sem arra, amit mondtam, sem arra, ha poénkodni, urambocsá csevegni próbáltam. Értem én, hogy ez egy vizsga, de akkor mi a ráknak kérdeznek egyes vizsgáztatók olyanokat, hogy Wayne Rooney jó focista-e? (a ruhatárban hallottam) Jó, az nyilvánvaló, hogy nem Simon Cummings kérdezte (így hívták az én vizsgáztatómat), mert ennek a pasasnak higany folyt az ereiben, nem vér. Anyám szerint nincs baja, csak angol. Erre nem is gondoltam, de lehet benne valami, mert az egyetlen igazi jó fej tanaram, Pierre konkrétan ír, nem angol. (Vicces, amikor lelkesen ecsetel valamit, és előjön az ír akcentusa, azt, hogy „much” olyan szép u-val ejti, hogy öröm hallani..:)))

A dolog előnyeként korán végeztem, hazamentem és igyekeztem nem kiköpni a tüdőmet, ez a meghűlés nem akar javulni. Otthon aztán rátettem egy lapáttal, mert elkezdtünk beszélgetni Csabával, amiből az lett, hogy este 6tól fél 10ig jártattuk a lepénylesőnket, nem sok tüdőm maradt. Ő a legközvetlenebb a fiúk közt és Misi, aki logisztikából diplomázott és most dolgozik meg tanul látástól mikulásig.

Oxford

Reggel nem kapkodtam, megosztottam az előző nap élményeit és tanulságait a saját bevallása szerint is erősen másnapos (aznapos?) Misivel, majd megállapodtunk abban, hogy a 12 éves Jameson az jó dolog…

A kiránduláson az eredeti csapatunkhoz (Akemi, Élodie, Michael meg én) csatlakozott két fiú: Ergün (török) és Sylvain (francia), valamint egy lány: Soraya (belga). Diego Armando (aki olasz és NEM Maradona, de csak és kizárólag az olasz hatóságok szőrös szíve okán, akik nem engedték a futballrajongó Signor Vassonak, hogy kisfiának a Diego Armando Maradona Vasso nevet adja, így szegény Diego kénytelen megelégedni két keresztnévvel…J) nem jött, nem tudni, miért.

A vonaton olyanok voltunk, mint az osztálykirándulásra igyekvő gyerekek, élveztük minden percét, nagy zajt csaptunk, mindenki beszélt, jellemzően egyszerre. A vasútállomás és a város környező része csalódást okozott Cambridge után. Összességében is sokkal jobban tetszett Cambridge, kisebb, csendesebb, elmélyültebb városka. Na jó, nem városka, egyetlen nagy campus az egész, college college hátán, megszakítva egy kávézóval, pubbal, neadjisten lakóházzal. Oxford ennél jóval városiasabb. Vannak korzók, turistalátványosságok (nekem nagyon tetszett a karácsonyi dalokat „éneklő” kutty, de a fúvóskvartett is), éttermek rogyásig, de pl. pad a parkban, az egy szál se.

Csak keringtünk, mentünk, nekem meg dagadt a torkomban a mandulám és ment fel a lázam, a végére menni alig tudtam, a délután nagyobb hányadára alig emlékszem, igen gyatra állapotban voltam. A vonaton már rendesen rázott a hideg, alig értem haza, forró fürdő, feles pálinka, beöltöztem, aztán alvás.

A hétfői napot pihenéssel, regenerálódással töltöttem. Főztem, tévéztem, aludtam. Este megjöttek a fiúk (pedig nem a bányában dolgoznak, egyesek pl. szabadnaposak voltak ma), Misi volt olyan kedves és megnézte ezt az átok laptopot, mert nem akar a netre felcsatlakozni, még vmi szoftvert is rátett és futtatott és más egyéb virtuális hókuszpókuszokat művelt, majd megállapította, hogy nem működik a wifi – kapcsoló gomb. Hurrá. De javasolta, hogy vegyek vmi kütyüt, amitől majd fogja érzékelni a madzagtalan internetet a drága. Éljen. De meg ne kérdezze senki, mit kell venni. Majd én megkérdezem alkalom adtán újra. Ki kéne írni a homlokomra: Vigyázat, júzer!!

Kár, hogy Szabi elköltözik (ő kertészkedik). Ma egy újabb török fiú jelent meg, állítólag itt lakik, de még nem láttam. Kezd ez vicces lenni, időről időre új emberek tűnnek fel, akik itt laknak. Mintha ez amolyan hobbit-ház volna, rejtett folyosókkal és szobákkal. Lesz új szobatársam, Maya tegnap elköltözött. Egy indonéz – jellegű leánka a delikvens, elég csendesnek tűnik, ami nem baj. Legalább vegyesen fogunk itthon angolul és magyarul beszélni, ez jó.

Frenki és Szabi az interneten kertészkednek, óriási. Ez is egy hobbi, de nem esik az eső és ásni se kell. Frenki (ő amúgy Pisti, valami vezetéknév- dolog alapján lényegült át Frenkivé, de közelebbit nem tudok) olyan gazdaságosan használja ki a földjét (láttam!), hogy az állatok csak egysoros oszlopban férnek el a földterület mellett. Saját bevallása szerint sincs így nagy esély szaporulatra (nemcsak az utódok nem férnek el, de az előállításukhoz nélkülözhetetlen tevékenység sem valósítható meg hely hiányában), de nem nagyon bánja. Articsókában nagyon menő és éjjel kettőkor szüretelni fog, addigra érik meg a valamije…. Eszem megáll (más egyebem nem bír, lévén nincs olyan, csak hogy a Ford Fairlane – rajongóknak is kedvezzünk)…

Egyszercsak beállított két török leányzó, akik a másik török fiú barátnője plusz annak barátnője, ittak egy pohár bort, csevegtek, majd távoztak.

Ami a szombati posthoz írt kommenteket illeti:

Ad 1) közig hülyevizsga: nem lenne ez rossz ötlet, ha ettől tényleg nem a hülyepicsák, hanem az értelmes szakemberek kerülnének oda, ahova. De mint tudjuk, mindig vannak egyenlőbbek. És ők ritkán a rátermettebbek.

Ad 2) elmagyarázni a letét fogalmát ezeknek??????? Ez kérem elvileg a „common sense” (józan ész) által meghatározott jogelvek alapján működő világ. (Khm, khm… ezt csak a megfázás, nem a kétkedés mondatja velem..) Nem emlékszem sokra Pokol Béla tanár úr jogszociológia előadásaiból, a common law jogrendszert (amit Badó Attila felejthetetlen anekdotája nyomán sosem fogok „kámon láv”-nak ejteni) amúgy se ő tanította, tán épp Attila.

Szegény… a ballagásunkon mint dékánhelyettes, ő vett részt (Bucsok profnak zsenánt volt), színes bársonyköpenyében a kari pecséttel a nyakában tényleg úgy nézett ki, mintha egy McHammer klipből lépett volna ki. Meg is kérdezte egyik vidám évfolyamtársam, hogy „Attila, rappelni is fogsz?” De mi is épp annyira vettük komolyan, elvégre néhány perccel később ünnepélyesen körbeálltuk és megkoszorúztuk a lófarát….
 

pissed off

 2009.12.05. 15:32

Ez nem lesz egy piszi post.... (gyk: politikailag korrekt). A cim magyarul kb annyit tesz, hogy (kurvara) be vagyok ragva. Aminthogy ez igy is van.

Az oka reszint, hogy az angolok impotensek, keptelenek a hatekony szervezesre es szamonkeresre (meghogy gyarmatbirodalom...), masreszt a foldlakok meg a pontossagra.

Az egesz azzal kezdodott, hogy reggel 8.30ra kellett megjelennem a Westminster Universityn (Oxford Circus, a varos legforgalmasabb pontja), hogy nekifeszuljek az IELTS nevu gyonyorusegnek. Szombat van. Metro haldoklasilag alig, de meg igy is ott voltam 8.09-re, reggeli es kave utan. Meg ott voltak meg vagy hetvenen es csak alltunk, csak alltunk.... es az emberek csak jottek es jottek.... 8.30-ra oda jutottunk, hogy 4 micike / mancika / jozsika uldogelt az asztalok mogott, ahol a regisztracio tortent a vizsgara. Elkezdtek, de hogy miert nem 8kor, rejtely. Mert olyan tetu lassuak voltak, hogy azt hittem, ott ejszakazunk mindannyian.

Az egy baleset, hogy sorbaallsz, atadod az utleveled, ugy megneznek, hogy utoljara ilyet a 80-as evekben lattam, amikor Ausztriaba mentunk valami osztalykirandulassal, es ugy ereztuk a szuros tekintetek alatt, mintha legalabbis evtizedes galyarabsaggal volna buntetendo mar a hataratlepes szandeka is.... ekkor jott az aranyos resz: matricat kapsz. Nem emlekbe, hanem sorszammal, amit a ruhadra (!) kell felragasztanod (!!!). Ezen fenn sem akadtam, pedig tehettem volna, elvegre nem mindenki ruhaja veszi ezt a banasmodot jo neven. Az enyim kemenyen van tartva, tesz ra nagy ivben. De a koncepcio kisse kicsapta a biztositekot. Ugy ereztem magam, mintha marhavasaron lennek.. mi jon eztan, zsilettpengevel rojak fel a homlokomra a bankban a sorszamomat?? Nem is nevem van (ami ha van is, "csak aruvedjegy"), hanem sorszamom? Mint a raboknak. Vagy a korhazi betegeknek. Ketteske, ne rezegjen, mert megvonom az esti fel altatojat!

Es akkor meg nem tudtam, hogy ez mind csak izelito abbol, ami jon.

"Ruhatar". Ami a valosagban NEM ruhatar, mert ugyan tarolnak benne ruhakat, de azokat es SEMMI EGYEBET nem veszi at senki megorzesre, hanem a magad kockazatara letamasztod, mert be nem viheted. Semmidet az utleveleden, egy uveg asvanyvizen es a ceruzadon kivul. SEMMIDET. Ertsd: mobiltelefon, penztarca, bankkartya, egyeb..... Meg is motoznak, mielott bemennel!

Jotanacs: ha IELTS-re megy, vigyel magaddal meg egy embert (hu fegyverhordozo), aki orizgeti a holmidat es var, amig jo 3-4 ora mulva elokerulsz.

En juszt is bevittem a bankkartyamat! Hehh.... ezt kapjatok ki / be! Egyszeru figyelemeltereleses modszerrel: az elottem levo kiccsavot megmotoztak, zsebeit, stb. Betettem a bankkartyat a zsebkendos tasiba, egyik kezemben az uveg viz es a zsepicsomag, masikban a tollam. Elozo kiscsavo motozasa utan ramnez a nalam fejjel kisebb indiai biztonzsak, en meg ramosolyogtam, h "No pocket!" (nincs zsebem). Ettol annyira meglepodott, hogy meg se nezte, mi van a kezemben....

Osszegyultunk, ket teremre osztottak minket, voltunk vagy ketszazan.... egy tornateremben allitottak fel asztalkakat, mindegyiken a delikvens fenykeppel es sorszammal ellatott sajat papirkaja diszelgett. Hosszas kinlodas utan 10kor (!!!) kezdodott el vegre a vizsga irasbeli resze.

Kegyetlen volt.

Nekem, aki az egyik legjobb voltam a suliban.

Voltam mar parszor nyelvvizsgazni otthon, azt hittem, h a Rigo utca kemeny banda, meg ilyesmi. Szo sincs rola. Ezek itt, na ezek tudjak, hogy kell szorni a nepet.

Hallott szoveg ertese:4 szoveget hallasz egyesevel, mindet csak egyszer. Mind utan ki kell toltened a vonatkozo kerdoivet. Ha megvagy, a valaszaidat at kell vezetned egy kulon ivre. A temak valtakoztak a lakodalomszervezestol a jegesmedvepopulacio valtozasaig...

Irott szoveg ertese: 3, egyenkent masfel (A4-es) oldalas szoveg van + kerdesek mindhez, egyenkent 20 perc van ra es egyik se Micimacko. Es noha nincs kulon ido a valaszok atvezetesere, ezeket is at kell irni a kulon ivre. Mert azt kerem amitogep dolgozza fel...  Az egyik egy orult franciarol szolt, aki kozepkori modszerekkel epittet fel egy kastelyt, hogy munkat adjon, turizmust lenditsen, ilyesmi, a masodik a roller coaster mukodesi elverol es torteneterol szolt, a harmadik pedig sportpszichologusok velemenyet hasonlitotta ossze arrol, hogy a meno sportolok pszichologiai modszerei mennyiben alkalmazhatok es hogyan a mindennapi eletben. Hat nem izgalmas? (az lett volna amugy, ez az uccso kulonosen)

Irott szoveg alkotasa. Na itt jott a MEGLEPETEEES.....!! Szenne gyakoroltam magam a hogyan elemezzunk statisztikai kimutatasokat, diagramokat, fuggvenyeket temakorben, benyaltam a teljes szoanyagot hozza, de ilyet, mint ami itt volt, egyet sem csinaltam meg egy tanarammal sem. Folyamatabrat kellett elemezni (osszegezd, mutasd be, vesd ossze, stb) arrol, hogyan lenyegul at a cserjen uldogelo kakaobab csokoladeva.... Majdnem elsirtam magam.... 20 perc, minimum 150 szo...

A masik tema (40 perc, minimum 250 szo) mar joval testkozelibb volt, hala erte edesapamnak. A kerdes: egyes oktatasi szakertok szerint a cserediak - programok elonyei tulsulyban vannak a hatranyaikhoz kepest. Mennyiben ertesz egyet ezzel es miert, ervelj, hozz peldakat. Epp, hogy kesz lettem. Mondjuk a hatranyokon tornom kellett a fejem, en sajnos nem nagyon emlekeztem ilyenekre... :))))

Mindez szoros egymasutanban tortenik, SZUNET NINCS. Ha szolit a termeszet, egy felugyelo kisereteben mehetsz ki pisilni. Erosen militans jellegunek ereztem a dolgot, de a szukseg nagy ur es a feladat- es idomennyiseg merlegelese utan en is kikertem az eu - szunetet. Na meg egy meglepi vart.... be ugyan a fulkebe nem jott velem a holgyemeny (khm..), de ahogy kileptem onnan, ott allt meg elottem, a mosdo es koztem. Eskuszom vartam, mikor kattan a bilincs... De kegyesen megengedte, hogy kezet mossak, majd szuros tekintettel a hatamban visszakisert.

Veget ert a moka, ha nem is mara, rohanas a folyosora, ahol hangyabokanyi betukkel kilistaztak a ketszaz embernek (neeem volt tolongas a paravanok elott, aaa dehooogy...), mikor es hol szobelizik. Beneztem: 16.40-kor megyek! Utolsokent. Tiszteltetem valamennyiojuk osszes rendu, rangu es nemu felmenojet ezuton.

Kirongyoltam az epuletbol, erre mi var kinn (az egyebkent is idegesito tomegen kivul)? Egy bohom nagy emeletesbusz, amibol Alvin es a mokusok uvolt, rajzfilmfigurak visitanak versenyt a tolongo gyerekhaddal... ez meg hianyzott.

Gyk: nem utalom a gyerekeket. TUDOM, hogy igy mukodnek, es ezzel semmi bajom. De ettol meg nem teszek ugy, mintha eletem alma es minden gyonyorusegek legszebbike volna a gyerekvisitas hallgatasa.

Metroval elmenekultem a Baker Streetre, megebedeltem es beultem a konyvtarba.

Ma is kimeno van a dilihazbol. A mellettem uldogelo bacsi pofog, mint egy mozdony, de reggel egy masik ramzummogott peldaul... Miert engem talal meg az osszes bolond?

Ma mar nem valoszinu, hogy jelentkezem. ha tulesem ezen a csodan, hazamegyek kiheverni.

 

 

 

 

 

 

 

 

boat party

 2009.12.04. 10:53

No, ez is megvolt. Marmint a boat party vagyis hajokirandulassal egybekotott buli. Arrol ugyan eredetileg nem volt szo, hogy a tervezett buli elso egy - masfel orajat eroltetett menetben torteno gyaloglas teszi ki korbe-korbe a Temze folott (nem bantam nagyon, egyreszt nem volt rossz ido, masreszt menet kozben nem faztam, plusz szep helyeken maszkaltunk).

Vegul tehat nem 7kor kezdodott a buli, hanem fel 9-kor. A csuszas es a meneteles oka az iskola es a hajotarsasag kozti kommunikacios problema volt, amin egy cseppet sem csodalkoztam, miutan meglattam a legenyseget. Szines, szelesvasznu orosz matrozok, egyszeruek, mint egy doboz szog. Nagy baj az uton nem volt veluk, lenyegeben nem is beszeltek es egyebet sem csinaltak, mint navigaltak, figyeltek, ha valami kiomlott, azt azonnal feltakaritottak es csukogattak a hatso ajtot, ami a tatra nyilt (ottan lehetett dohanyozni).

A zene meglepoen jo volt, az uri kozonseg pedig kellemesen erezte magat, semmi gubanc nem tortent, megtekinthettuk ellenben Jamest, az igazgatot, amint vegyul es szorakoz. Egy elmeny volt. (Tenyleg. James meglehetosen mackos alkat, magas es gyanitom, mostanaban szokhatott le a cigarettarol, mert rovid ido alatt sokat felszedett.) A tanarak meglepoen nagy hanyada dohanyzik. Lehet, hogy nem mult el az egyetemrol hozott feeling vagy csak mert bent nincs dohanyzasra kijelolt hely, szem elott vannak..? Tom, a kedvenc tanaram is dohanyzik. Egy vilag omlott ossze bennem.

talalmanyok

 2009.12.04. 10:41

Kerem valamennyi ferfiolvaso elnezeset. Ugyanis a noi szemmel, illetve azon belul is altalam legfontosabbnak tartott talalmany (a tampon) utan im megvan a masodik helyezett: a Hand Hygiene Gel (kezfertotlenito zsele).

Nem kell x darab (nedves) torlokendot a taskaban hordani, urambocsa dobozkaval egyutt, mert anelkul a zacskoban kiszarad es semmire se jo azon tul, hogy a vilagon mindennek olyan szaga lesz a taskamban... Praktikus (jo - jo, ezzel engem konnyu megvenni), kis flakonos, tehat retikulben is diszkreten megbujo csomagolasban aruljak. A trukkrol fogalmam sincs, mindenesetre egy teaskanalnyi zsele elegendo, hogy mindket kezunket fertotlenitsuk vele ott is, ahol nem tudunk kezet mosni vagyis gyakorlatilag barhol. Es NEM RAGAD! Amint a kezre kerul, folyadekka oldodik, majd pillanatok alatt elparolog, mikozben fertotlenit.

Mindenki hasznalja, kulonosen a paranoid angolok a bakteriumoktol es virusoktol valo beteges felelmukkel. Allitom tobbet koltenek kapmanyra, mint zsebkendore... Az meg milyen mar, hogy kampany kereteben hivjak fel az emberek figyelmet a zsebkendo hasznalatara??

 

süti beállítások módosítása